Processzor típusok áttekintése
Cx486SLC/DLC | Cx486Dx/DX2/DX3/DX4 | 5x86 | 6x86 | 6x86MX | Cyrix
Media GX
Cyrix M-II | Cyrix III | VIA C3
A 386-os és 486-os évek alatt a Cyrix olyan processzorokat gyártott,
amelyek kompatibilisek voltak az Intel processzorra írt alkalmazásokkal. Ezeket a
procikat lehetett használni az Intel számára készített, vagy nagyon hasonló
felépítésű alaplapokban.
Cx486SLC/DLC( SRx/DLx ): 1992 március

A Cx486, 5x86 és a Media GX processzorcsaládba tartozik és 600.000 tranzisztort
tartalmaz. Ezt a modellt 20-66Mhz közötti órajellel gyártották. Az SLC/DLC
processzor 16-33 MHz-s FSB-vel rendelkezik. Kompatibilis az I386Sx és 386DX-es
alaplapokkal. Így belehelyezhető egy olyan 386-os alaplapba, mely ezt a szabványt
támogatja. SLC/DLC processzoroknak nem volt matematikai társprocesszoruk. Az L1
gyorsítótár mérete 1 kByte.
Cx486Dx/DX2/DX3/DX4: 1993 szeptember

A Cx486, 5x86 és a Media GX processzorcsaládba tartozik. 1,1 millió tranzisztort
tartalmaz. Ezt a modellt 33-100Mhz közötti órajellel gyártották. Cx486
20-50 Mhz-es FSB-vel rendelkezik . Intel 486 kompatibilis Processzor és
processzorban megtalálható a matematikai társprocesszor. Az L1 gyorsítótárban 8
kByte memória található.
5x86: 1995 október
Az AMD az órajel
többszörözést növelte meg, addig a Cyrix a processzor magját alakította át. A 6x86
magjából kiindulva elkészítették az egyszerűsített változatot, mely a 486-os
alaplapokba illeszkedik. A belső felépítés miatt a processzort nehéz pontosan
valamelyik generációba besorolni, hisz több olyan tulajdonsága van, mely jogossá
tenné az ötödik generációba sorolását. A processzor kétféle sebességű
változatban készült, 100 és 120 MHz-es belső működési sebességgel. A processzor
teljesítménye összehasonlítható a 90 vagy 100 MHz-es Pentium processzor
teljesítményével. Csak olyan alaplapban használható, mely képes a processzor
számára a 3V-os tápfeszültséget biztosítani. A régebbi alaplapokban egy
feszültségcsökkentő áramkör segítségével használható.
6x86: 1995 október
A Cyrix a 6x86
processzorral lépett be az ötödik generációs processzorok piacára. A
névválasztással szerették volna kihangsúlyozni a processzor belső felépítésének
modernségét. A processzor a Pentiummal teljesen kompatibilis a lábkiosztást és a
feszültségértékeket tekintve.
Mélyített belső pipeline. A csővonal mélységét ötről hétre növelték.
Soron kívüli utasítás végrehajtás. Bizonyos utasításoknak szüksége lehet arra,
hogy a végrehajtása soron kívül megtörténjen.
Szuperskalár felépítés. A dupla csővonal lehetővé teszi az utasítások párhuzamos
végrehajtását, ezáltal gyorsítva az adatfeldolgozást.
egiszter átnevezés. Ideiglenes tároló helyet biztosít az azonnali adathozzáférés
számára, így a processzornak nem kell várakoznia az áramkörön felépített cache-re
vagy a rendszer memóriára.
Adatfüggőség megszüntetése. A két csővonal muködése egymástól független, de az
egyik kimenete a másik számára hozzáférhető.
Többszörös ugrás előre jelzés. Növeli a processzor teljesítményét, hogy nagy
pontossággal előre jelzi a következő elágazások helyét.
Spekulatív végrehajtás. Lehetővé teszi a csővezetékek számára az ugrás utáni
folyamatos működést.
80 bites lebegőpontos egység 64 bites interfésszel.
16 Kbyte-os egyesített adat- és utasítás cache.
Többprocesszoros rendszerek támogatása.
6x86MX: 1997 május
A cyrix új,
hatodik generációs processzora. A névben szereplő MX (Multimedia Extension) a
multimédiás kiegészítésre utal. A processzor támogatja az MMX utasításkészletet.
Felépítésében nem tartalmaz RISC elemeket, mint az Intel vagy az AMD processzorai,
teljesítményben mégis felveszi a versenyt azokkal. A következő belső
felépítésbeli újdonságokat tartalmazza:
A 6x86-os processzorhoz képest az elso szintu cache méretét megnégyszerezték, azaz az
eddigi 16 Kbyte helyett 64 Kbyte cache-t tartalmaz. A processzorba beépítettek egy kis
méretű, de nagyon gyors, az utasítások tárolására szolgáló cache-t.
Az egység továbbfejlesztésével lehetőség nyílt a teljesítmény megnövelésére.
A 6x86MX processzor 32 bites operációs rendszerek és 32 bites alkalmazások
futtatására optimalizálták.
A mérési eredmények szerint a multimédiás utasításokat gyorsabban hajtja végre,
mint az Intel processzorok. A lebegopontos egység teljesítménye ellenben jóval
alacsonyabb, mint az Intel vagy az AMD fejlesztéseké. Ezek a tulajdonságok a
processzort játékok céljára teszik alkalmassá, mivel ott az esetek többségében
nincs szükség a lebegőpontos egységre, viszont nagyon gyorsan kell az utasításokat
elvégezni. Ez a processzor tehát azoknak volt ajánlható akik elsősorban játékra
vagy irodatechnikai alkalmazások futtatások céljára akarták használni. Erre a nagyon
jó teljesítmény/ár viszony is igencsak alkalmassá tette..
Cyrix Media GX: 1997 február
6x86 Media GX processzort, ami Pentium-II osztályú, de fele áron. Sebességei:
166, 200 és 233 MHz. Persze eltérő tokozása miatt nem lehet felcserélni egy Pentium
II-es CPU-val. Socket 7-es foglalattal rendelkezik..
processzor tartalmazza a CPU-t, hangot, PCI vezérlőt, I/O-t, és videóvezérlőt. Ez
igen költségkímélő megoldás. A Compaq Presario sorozatában bukkanhatunk rá.
Cyrix M-II: 1998 április
A Cyrix átnevezte
6x86Mx processzorait M II névre (ez volt a tervezési fázis alatti név is), így az
1998 májusában debütáló PR300-asok már ezen a néven jelentek meg. Az újabb
típusok a PR300, PR333, PR350 és PR400 (az év végén jelentek meg) jelzéssel
megjelenő, 0.25 m -os, 100 MHz-es buszon működnek. Ezek a jelzések - "a
szokásosnak megfelelően" - nem egyeznek meg a valódi órajellel, a PR350-esek 300,
a PR400-asok 350MHz-en működnek.
Az 1999-es év elején a Cyrix nem váltotta be a
National Semiconductor reményét, ezért az a komoly pénzügyi veszteségek miatt
májusban eladásra ajánlotta fel a Cyrix-ot.
A National Semiconductor kijelentette, hogy akár lesz
vevő, akár nem, a Cyrixnak június 30-ig mennie kell. A Cyrix szerencséjére a VIA
jött, és megmentette a céget a teljes széthullástól. Ők egyertértettek a
Cyrix-szal a processzorok további gyártásában.
A VIA átvette a Cyrix nevét, továbbra is ilyen néven jelennek meg a
processzorok.
processzorok
Cyrix III
Cyrix III szintén 370 lábú PPGA foglalatba illeszkedik, és
lábkompatibilis a Celeronnal.
Miután az Intel és az AMD kiszorította a Cyrix processzorokat a gyors asztali
gépekből, a cég azzal kezdett el foglalkozni, hogy a meglepően olcsó és még
elfogadható teljesítményű processzorainak felvevőpiacot biztosítson. Tette ezt
többekközött Kínában, Indiában és egyéb országokban is. A VIA a Cyrix
processzorait az olcsó gépekbe szánja, nem is állítja azt, hogy a Cyrix III felveszi
a versenyt az Intel és AMD CPU-kkal. Az olcsóbb gépekbe viszont tökéletes választás
lehet egy ilyen processzor, mivel nagyon olcsó, és egy 6-700 MHz-es CPU-nak még akkor
is van elég teljesítménye, ha az történetesen nagyon egyszerű maggal rendelkezik.
Ha sebességben nem is sikerült a cégnek az Intel és az AMD elé kerülnie, annyit
mindenesetre elért, hogy processzorát már nem csarnokok felfűtésére használják. A
Cyrix III CPU-k .15 mikronos csíkszélességet használnak.
VIA C3: 2001
2001 elején a VIA bejelentette a C3 processzorát, amely alapja a Samuel mag. A
C3 az olcsó PC-k és a laptop-ok piacát célozta meg vezsenyre kelve az Intel Celeron
processzorával, amely dominált ebben a szegmensben, mióta a Cyrix beszüntette az MII
gyártását.
Az eredeti C3 chipek az átdolgozott Samuel magra épültek, az
órajelük 500 MHz és 667 MHz között van. Ezek már támogatják a 100 és 133 MHz FSB
(front side bus) a Celeron 66 MHz-ével szemben (a Celeron 800 MHz-től felfelé 100
MHz-es FSB-vel rendelkezik). 0.18 mikronos gyártástechnológiával készültek, 1,9 és
2 Volt feszültséget igényeltek, 12 pipeline szinttel rendelkeztek, valamint
támogatták a 3DNow! és az MMX utasításkészleteket. A chipek 128 KB L1 cache-sel
rendelkeznek, viszont nincs bennük L2 cache.
Két különböző C3 chip jelent meg. Az egyiken egy fekete burkolat
van a chip hátoldalán - hasonlóan a 6x86/MX-hez, amelyen további CPU információk
vannak feltüntetve. A másik típusról hiányzik ez a borítás. A chipek egyikén
látható a mag, így mérete összehasonlítható a Celeron-nal és a Duron-nal. |