Bill Gates

 

Bill Gates 1955-ben( október 28.-án)  született Seattle-ben. Apja menő ügyvéd, anyja egy főiskola igazgatósági tagja. 1973-ban kezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Évfolyamtársával Paul Allen-nel, akivel még középiskolás korukban kezdtek programozni, megírták a BASIC nyelv egy verzióját, ami az akkoriban új Altair nevű kisszámítógépen működött. Ez olyan jól sikerült, hogy 1975-ben - megszakítva egyetemi tanulmányaikat - megalakították a "Micro-soft"-ot (akkor még kötőjellel írva).

Akkoriban a számítógéppiacot az IBM uralta és csak nagy cégek engedhették meg maguknak, hogy számítógépet üzemeltessenek. Az Altair, a Spectrum és a többi játékszámítógép (home computer) elterjedése annak köszönhető, hogy ezek már a családi költségvetésbe is beilleszthetők voltak. Ezek a gépek csak egy dobozból álltak, amin a billentyűzet volt, egy TV készülékhez és egy kazettás magnóhoz csatlakoztatva lehetett őket használni. A kapacitásuk - mai szemmel nézve - igen kicsi volt: 8 bites processzor 16-64 KB memória (RAM - Random Access Memory, azaz közvetlen elérésű memória). Ebben a kategóriában az első - és egyetlen - magyar gyártmányú számítógép a Prímó, 1984-ben került piacra és nagy sikert aratott. A nagy számítógépgyártók nem vették komolyan a kihívást, de a sikerek láttán, némi vonakodás után, a 70-es évek második felében az IBM úgy döntött, hogy beszáll a kisszámítógép piacba és megterveztette az IBM-PC-t. A PC (Personal Computer) tervezésében - többek között - a Microsoft is részt vett. Az 1981-ben piacra került IBM-PC már eleve nagyobb kapacitással rendelkezett: 16 bites processzor 64-640 KB memória, saját perifériák (képernyő, hajlékony lemez, majd néhány évvel később merev lemez is).

)A 70-es évek végéig a számítástechnikai piacra termelő cégek közül sok foglalkozott szoftverfejlesztéssel, de mindegyik gyártott hardvert is. A Microsoft volt az első, amelyik csak szoftverrel foglalkozott. Bill Gates filozófiája az volt: ha az azonos értékű hardver minden két évben megduplázza kapacitását, akkor ezt az erőforrást szinte ingyenesnek lehet tekinteni, márpedig nem érdemes szinte ingyenes terméket előállítani. Ez a filozófia nem teljesen hibátlan, de szerepe lehetett abban, hogy az IBM a Microsofttal kötött szerződést a PC operációs rendszerére. A szerződés létrejöttében annak is nagy szerepe volt, hogy a Microsoft csak fix összeget és kizárólagosságot kért, míg a többi versenytárs százalékos részesedésre tartott igényt, de nem ragaszkodott a kizárólagos joghoz. A fix összeg mellett látszólag értelmetlen a kizárólagosság, de Bill Gates számított arra, hogy az IBM termékeket - mint ahogy a nagygépek esetében is - másolni fogják és a másodlagos piacon érvényesíteni lehet a kizárólagos jogot. Így az MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) és vele együtt a Microsoft megkezdhette diadalútját a szoftverpiacon.

A 70-es évek végéig a számítástechnikai piacra termelő cégek közül sok foglalkozott szoftverfejlesztéssel, de mindegyik gyártott hardvert is. A Microsoft volt az első, amelyik csak szoftverrel foglalkozott. Bill Gates filozófiája az volt: ha az azonos értékű hardver minden két évben megduplázza kapacitását, akkor ezt az erőforrást szinte ingyenesnek lehet tekinteni, márpedig nem érdemes szinte ingyenes terméket előállítani. Ez a filozófia nem teljesen hibátlan, de szerepe lehetett abban, hogy az IBM a Microsofttal kötött szerződést a PC operációs rendszerére. A szerződés létrejöttében annak is nagy szerepe volt, hogy a Microsoft csak fix összeget és kizárólagosságot kért, míg a többi versenytárs százalékos részesedésre tartott igényt, de nem ragaszkodott a kizárólagos joghoz. A fix összeg mellett látszólag értelmetlen a kizárólagosság, de Bill Gates számított arra, hogy az IBM termékeket - mint ahogy a nagygépek esetében is - másolni fogják és a másodlagos piacon érvényesíteni lehet a kizárólagos jogot. Így az MS DOS (MicroSoft Disk Operating System) és vele együtt a Microsoft megkezdhette diadalútját a szoftverpiacon.

Az MS DOS viszonylag egyszerű parancs-sor vezérelt operációs rendszer. Már létrejöttekor sem számított a legjobbnak, de az igényeket kielégítette és legfőbb erénye az egyszerűség volt. Használható környezetet teremtett játékok és irodai alkalmazások futtatásához. A Microsoft elkészítette az MS Word szövegszerkesztőt, majd később az MS Excel táblázatkezelő programot. Az olcsóbban beszerezhető távol-keleti (szürke) piacon gyártott hardver (clone) nagymértékben hozzájárult az IBM-PC kompatibilis gépek elterjedéséhez.

A Windows

Az MS DOS-nak a 80-as években egyetlen komoly vetélytársa akadt: az Apple- Macintosh operációs rendszere, ami hasonló kapacitású, de nem PC kompatibilis hardver architektúrára készült. A Macintosh operációs rendszere a grafikus felületével és egérrel vezérelhető, menüből választható utasítás készletével új felhasználó-barát technológiát alkalmazott és az irodai és nyomdai alkalmazások piacán tekintélyes részesedésre tett szert, utcahosszal megelőzve a PC-ket. A Microsoft kifejlesztette a Word-öt és az Excel-t a Macintosh környezethez, és ezzel párhuzamosan a Windows-t, ami a Macintoshnál bevált grafikus felhasználói felületet adaptálta a PC hardverre úgy, hogy a DOS-os programok is futtathatók legyenek.

A Windows a 90-es évek elejére hatalmas üzleti siker lett (az 1991-ben piacra került Windows 3.1 több mint 12 millió példányban kelt el), annak ellenére, hogy a Microsoftot beperelték és kártérítésre kötelezték a formaterv átvétele miatt: a pert 1992-ben a Microsoft nyerte meg, az Apple keresetét elutasították. A Windows sikerében szintén - mint a PC-k elterjedésében - nagy szerepe volt az olcsó hardvernek. Az eredeti IBM-PC ára ugyan megegyezett a Macintosh árával, de míg a Macintosh hardver szigorúan védve volt, a PC kompatibilis clone-ok fél áron beszerezhetők voltak. A Windows, mivel később készült, jobb volt, bár bizonyos multimédia technológiák (kép- és hangfeldolgozás) esetén még a 90-es évek első felében is érezhető volt a Macintosh előnye. A Windows és alkalmazásai (Word, Excel) elkészítésénél fontos szempont volt, hogy a felhasználói felület ne csak angol, hanem bármilyen egyéb nyelvre egyszerűen átírható legyen. Ez a nyelvi rugalmasság is hozzájárult ahhoz, hogy a Windows az egész világon gyorsan elterjedt. A Windows magyar verziója is 1990-1991-ben készült, amikor még igen kicsi volt a magyar piac, és ezen belül is csak nagyon kevesen vettek legálisan szoftvert.

A 90-es évek elején a Microsoft kifejlesztette a Windows NT (New Technology) operációs rendszert, ami már 32 bites, több processzort kezelő, hálózati alkalmazásra alkalmas komolyabb rendszer lett. Az NT hardver kapacitásigénye ugrásszerűen megnőtt (minimum 32 MB RAM szükséges az üzemeltetéséhez, de legalább 64 MB ajánlatos). Itt nyilvánvalóvá vált Bill Gates filozófiájának tarthatatlansága a hardver ingyenességét illetően, ugyanis a felhasználók többsége 4-16 MB-os PC-t használt és számukra az NT nem jöhetett szóba. Áthidaló megoldásként kifejlesztették a Windows 95 nevű rendszert, ami a 16 bites Windows és az NT keveréke. Az 1995 végén piacra került Windows 95, amely 1996-ban több mint 30 millió példányban kelt el, megelégszik 16 MB memóriával, még a DOS file-rendszerét használja, de már futtatható rajta 32 bites program is. A következő lépés - a Windows 98 - is az NT irányába terelik a felhasználókat. A Windows 2000 - úgy tűnik - már az NT-n is túl lépett.