JUBILEUM - 20 éves a 80386

<!--webbot bot="HTMLMarkup" endspan --> <!--webbot bot="HTMLMarkup" startspan -->

JUBILEUM - 20 éves a 80386 - 1. rész
1985, az év amikor az Intel kiadta a 80386-os típusjelzéssel ellátott processzorát, ez fordulópont volt a számítástechnika történelmében, s mindennek már 20 éve.

Az összes valaha kiadott
80386 CPU

1985, az év amikor az Intel kiadta a 80386-os típusjelzéssel ellátott processzorát, ez fordulópont volt a számítástechnika történelmében, s mindennek már 20 éve. Az elsőként kiadott darabok megjelenésükkor 16MHz-en ketyegtek, 1.5 mikronos technológiával készültek (később 1 mikron) és 275000 tranzisztort tartalmaztak. Ez a processzor a 80286-ossal ellentétben már 32 bites volt, mely hatalmas áttörést jelentett az x86-os architektúrában (2004-ig 32 bitesek voltak a processzorok), és amellyel már 4Gb memóriát is meg lehetett címezni (de melyik alaplap az, amelybe ennyit bele tudtunk/tudunk pakolni?). Valamint tudni kell azt is, hogy a Pentiumok és az AMD Athlonok még a 386-os architektúrán alapultak. Amikor ’85-ben piacra dobták a 386-ost, még semmivel sem volt gyorsabb, mint egy 20-25MHz-es 286-os, azonban az Intel nagyon sok új tulajdonsággal ruházta fel a procit és ez által sokkal több lehetőség rejtezett benne, mint elődeiben. Itt példaként említeném meg azt, hogy a processzor 3 módban volt képes működni: - "Real" mód: ezzel a működési móddal emulálni lehetett a 8086/8088 processzorok architektúráját - "Protected" mód: a 80286 architektúrájának felelt meg - "Virtual" mód: ez a mód lehetővé tette a multitaskingot, vagyis a többfeladatos működést (pipeline) Valamint hatalmas újításnak számított, hogy a 386-os képes volt ezek között a módok között újraindítás nélkül váltani, amely a 286-osok számára egyenlő volt a lehetetlennel.

C&T 38600DX-ek

Mint már említettem, az első 386-osok 16MHz-en jártak, azonban az ilyen PC-k elég költségesek voltak, nem is igazán azért mert maga a processzor volt drága, hanem a perifériák. Az új 32 bites design új alaplapok és chipset-ek megalkotását tette szükségessé. A boltok nagyon nehezen kezdték meg a proci árusítását, köszönhetően ezt igen magas árának. Az Intelnek tehát lépnie kellett, és kidobták a 386-os olcsóbb változatát a 386SX-et. Ez végül is egy mezei 386-os volt, azonban az alaplaphoz kihúzott 32 bites adatbuszt lecserélték 16 bitesre, ezzel lehetővé téve, hogy lentebb tudják tornászni az árát. A proci 32 bites változata 386DX (Double-word eXternal) néven élt tovább, míg a 16 bites változat a 386SX (Single-word eXternal) névvel híresült el. Az Intel ezt a "kegyes csalást" már kétszer is bevetette a 386-os megjelenése előtt, mégpedig a 8086/8088 procik és 80186/80188 procik esetében. Ezen procik között is szimplán az adatbusz sávszélessége tett különbséget. Visszatérve az SX/DX jelölésre, az Intel később is alkalmazta ezt, de akkor már nem az adatbusz szélességét jelezte vele, hanem a co-processzor meglétét. Ugyanis a 80486SX jelölésű procikban nem volt, míg a 80486DX-ekben volt co-processzor.

Azonban térjünk most vissza a 386-oshoz. Ezekben nem volt (sem az SX-ben, sem a DX-ben) integrált co-processzor, de meg lehetett mellé vásárolni (hatalmas összegekbe került), és a legtöbb alaplapon megtalálható volt a foglalata is. A 386-os elég hosszú ideig fellelhető volt a boltokban, nagyon sok "első vásárló" ezt vette. Ezen kívül hatalmas pénzek voltak a co-processzor gyártásban is, ugyanis az FPU-knak elég sokrétű volt a felhasználhatósági területük. Az Intel mellé helyet szorított magának még jónéhány cég az FPU-k készítésében, úgyis, mint Cyrix, ULSI, WEITEK, IIT és C&T.

Az Intel a 386-os sebességét egészen a 33MHz-ig feltolta, azonban az AMD ennél nagyobb, 40MHz-es, változatot dobott a piacra. Említést érdemlő dolog az is, hogy az Intel és az AMD a 386-os kiadásáig kéz a kézben dolgozott együtt, ám amikor az AMD piacra dobta a saját fejlesztésű, és nagyságrendekkel olcsóbb, 386-os processzorát az Intel kissé megorrolt rá, melyet a mai napig nem tudott elfelejteni. Az AMD 386DX-40 nagyon hamar bekerült a köztudatba, és hatalmas népszerűségnek örvendett, többek között pályázhatna a "legtöbb eladott darab" címre is. Mikor az első 16MHz-es 486-osok felkerültek a boltok polcaira nem nyújtottak nagyobb teljesítményt, mint a 386DX-40. Miután az Intel 1989-ben bemutatta a 486-ost az AMD 386DX-40-esek eladása továbbra sem csökkent.

A 386-os a benne rejlő virtual móddal képes volt arra, hogy egynél több alkalmazást futtasson a PC-n. Ez a multitasking jelentette a születését és az alapját a Windows (3.0) operációs rendszereknek. Attól függetlenül, hogy a Windows képes volt rá, hogy elinduljon a 286-osokon, a 386-osokon sokkal hatékonyabban és gyorsabban futott.

Érdekességként meg kell még említeni, hogy az elsők közöt kiadott procik tartalmaztak egy hibás 32 bites MUL utasítást ("MUL bug"), amely megakadályozta, hogy a proci protected módban fusson. Ezek a chipek "only s/w 16 bits" vagy egy darab szigma felirattal ellátva kerültek eladásra. Amelyik CPU átment a teszteken az dupla szigmás jelzést kapott a tokozásra. Azonban a 16 bites 80386-os CPU-k még mindig gyorsabbak voltak, mint az elődeik, és mivel az alkalmazások nem igazán használták a protected módot, az Intel nem látta szükségesnek, hogy említést tegyen erről a hibáról. Ellentétben az első Pentium 60-as procikban talált "fdiv" buggal, mely processzorokat az Intel kénytelen volt becserélni továbbfejlesztett verziókra.

A 386-os procik sokféle tokozással készültek, azonban ezek közül a legelterjedtebbek CPGA és az FQFP voltak. A 386-osokkal legsűrűbben használt memóriamodulok a 30 pines SIMM RAM-ok voltak. Végezetül még meg kell említeni, hogy a 80386-sok procik Compaq PC-kben mutatkoztak be, nem pedig IBM PC-kben, mint az addig megjelent össze Intel processzor.

Forrás:
http://www.cpu-info.com
http://cpu-museum.com
C&T 38600DX: http://www.funet.fi