 ugrás a lap aljáraC-One a Commodore 64 utódja!
2002-ben jelent meg, a legújabb technológiával
készült "C64". Bár a C-One-ból nem
valószínű, hogy mostanában tömegcikk lesz, mégis érdekes konstrukció.
 A
C-one alaplap létrejöttét egy fiatal programozó hölgynek, Jeri Ellsworthnek
köszönhetjük, aki 2000 őszén nekilátott a fejlesztésnek. Az eredeti cél az volt,
hogy méltó utódot alkosson a jó öreg C64-esnek. Ám idővel a projekt túlnőtte
magát, és megszületett egy jól kezelhető, modern gép.
Mivel ez nem periféria csatlakozással lett "tunningolva",
így teljesen más mikro technológiára épül...
"A gép lelke"
A gép magját egy eredeti C64-es 6502 processzor hajtja, mely felülről kompatibilis.
Bár a processzor a "régi", mégis húszszor nagyobb frekvencián
üzemelő 65c816 áramkör képzi. Az alaplap kiemelkedő tulajdonsága, hogy nem csak
"saját" processzorát képes befogadni (65c816), hanem más 8 bites CPU-kat is.
Az eredeti C64-es 6502, Z80, 6809 vagy akár a Z8S180 processzorokat képes
befogadni. ( C64, VIC-20, plus/4, TI-99/4a, Atari 2600, Atari 400/800 sorozat, Sinclair
Spectrum, ZX81, Schneider CPC stb... )
A különböző CPU-k befogadásához tartozik az is, hogy az alaplap képes futásidőben
is áthuzalozni a processzort. Ez a speciális lapka, amely vezérli az áthuzalozást, az
ún. Field Programmable Gate Arrays (FPGA) chipet tartalmazza. Az  FPGA segítségével a gép tetszőleges
processzor emulálására programozható át ( teljesítményben és architektúrában
összeegyeztethető). Így tulajdonképpen a gép az emulációt hardveres szinten végzi,
tehát azt eredményezi, hogy precízebb és gyorsabb megoldást nyújt szoftveres
megoldásoknál.
A processzor címbusza 24 bites és extra utasításokkal van kíbővítve, sebessége
20MHz. A rendszerbusz sebessége 50MHz-105MHz-ig terjed ( 135Mhz a maximum FSB, ám ennél
a sebességnél már jelentkeznek problémák), amelyet a felhasználó állíthat be.
A memória hagyományos SD-RAM-mal bővíthető, 1GB-ig. (!)A gépnek minimum 4MB
mulimédia memória és 16MB "main" memóriára van szügsége.
Audió, videó
Az audió áramkör egy MonsterSID Audio chip, és ez akár 16 sztereo-csatorna
megszólaltatására is alkalmas.A grafikáért egy integrált SuperVIC chip (256 szín,
1280 x 1024-es felbontás, speciális Chunky támogatás, nyolc sprite kezelése)
gondoskodik( VGA kimenet).
Bővíthetőség
Az alaplapon kettő PCI-os (mini Zorro) és egy hagyományos PCI-os csatlakozás
található, amelyekbe modemet és hálózati kártyát is csatlakoztathatunk. ( és az
Amigákból ismert grafikai Copper processzor) Magát az alaplapot, hagyományos ATX-es
házba rakhatjuk be.
Perifériák
 Meg kell említenünk a
periféria csatlakozási lehetőségeket, amelyek igen kecsegtetőek. Szabványos
soros és párhuzamos portok mellett helyet kapott egy PS/2 csatlakozó is. Az ATAPI
szabvány végett a CD, merevlemez , és a szabványos floppy meghajtók
kezelése sem jelent akadályt ( ezek a csatlakozók mellett helyet kapott az alaplapon
még egy Compact Flash csatlakozás is) . De nem lenne C64 a C-One :) ha nem kezelné a
jó öreg perifériákat is kompatiblilis az eredeti Commodore 1541 meghajtóval is
(nyomtatókkal).
Az OS
Jeri Ellsworthn által kifejlesztett operációs rendszer a JOS -névre hallgat.
Az új rendszer kifejlesztése gyakorlatilag törvényszerű volt, mert a Commodore Basic
nem tudta volna kihasználni a C-One adta lehetőségeket. A JOS nem más, mint egy 16
bites multitaskingos operációs rendszer, amely TCP/IP támogatással, GUI interfésszel,
beépített IRC klienssel, webszerverrel, JPEG megjelenítési képességgel rendelkezik.
És még támogatja a S3M, MOD, XM zenei formátumokat is. ( hoppá! - a szerk.)
Természetesen a gépben megtalálható a hagyományos Basic ROM is, mert ugye, anélkül
nem lenne az igazi.
Ami biztos, hogy egy újabb kultusz lesz kialakulóban, és ezt Jeri Ellsworthn-nak köszönhetjük. Csak a kérdés az, hogy mikor fog
beleivódni a C-One az emberek fejébe... A C-One inkább marad a technokatáknak és
azoknak akik hobbi szinten üzík a témát.(programozókról sem lehet megfeledkezni,
akik talán jó hasznát tudják majd venni)
|
| Forrás
ugrás a lap tetejére