ugrás a lap aljára

"A kompakt Mac, amire mindenki vágyott 1984 óta"
Amióta csak megjelent az első Macintosh, mindenki arra várt, hogy ez a kompakt gép szinessé váljon.
Majd egy évtized múlva a Classic sorozat lezárásaként az Apple kidobta a kissé korszerűsített házzal
rendelkező Color Classic gépét.

Igen, ez volt az a Macintosh, ami menden megrögzött Mac használó szívét megdobogtatta. Csaknem tíz évvel az első Macintosh megjelenése után az Apple végre kijött a várva várt színes képernyő klasszikus Mac-kel, ami tulajdonképpen a Classic vonal lezárása lett. A dobozt egy kissé átdolgozták, új dizájnt kapott.

Az alaplap az LC II-es alapján készült, 16 bites adatbusszal és (elég furcsa módon) 8 bites rendszerbusszal készült egy LC PDS kártyahellyel (amelyre AppleII kártya is ráhelyezhető). Az LC sorozattól annyi lényeges külömbség található, hogy itt lehetőség van egy 68882-es FPU elhelyezésére is. A gép egy Trinitron képcsövet kapott 10"-os átmérővel, amiből 9" a látható terület. Sajnos a képernyőfelbontást 512x384-re kalibrálták, ami tulajdonképpen az akkoriban futó programok nagy részével nem volt kompatibilis (hiszen azok megkívánták a 640x480-as felbontást). A memória legfeljebb 10MB-lehetett, 40-120MB-os winchesterekkel szállították, SCSI, 2db ADB, soros és printer csatlakozó található a hátulján.

Alapból a memóriahatár, a képernyőfelbontás és a 8bites rendszerbusz miatt a 10 legrosszabb Mac-ek közé vívta magát, de szerencsére a gép könnyen bővíthető az LC475-ös, vagy LC575-ös alaplap cseréjével és egy viszonylag egyszerű műszerész-beavatkozással a képernyőfelbontást is át lehet állítani 640x480-ra.

Manapság nehezen beszerezhető, értékes relikviának számít.

Sok megszállott Mac-esnek ez jelenti a "GÉP"-et. Létezik egy klub, amely a
határokat túlszabdaló bővítésekkel próbálja feltuningolni a ColorClassic-ot