ugrás a lap aljára

Perben az MS-DOS eredettörténete
A gyors és piszkos operációs rendszer írója szerint rágalom,
hogy ellopta egy amerikai hos hét évvel korábbi szoftverét.

Tim Paterson, aki 1980-ban eladta a QDOS (quick and dirty operation system) után 86-DOS-nak elnevezett oprendszert a Microsoftnak, rágalmazással vádolja Harold Evanst, a Times egykori szerkesztojét, és a Time Warner kiadót.

Evans tavaly kiadott Akik Felépítették Amerikát címu könyvében egy fejezetet szentelt Gary Kildallnek, a Digital research alapítójának, amelyben "nyúlásnak" nevezi Paterson szoftverét, amely a kor vezeto operációs rendszere, a Kildall által 1973-ban írt CP/M "hevenyészett klónja" volt.

Csak a felszín
Paterson a Seattle Computer Productsnál az Intel 8086-os processzorára épülo alaplapokat programozott S-100-as mikrokomputerhez.
A 86-DOS a Microsoft elso operációs rendszere lett MS-DOS 1.0 néven. Az alaplap és 16-bites operációs rendszer 1981 augusztusától volt kapható az elso IBM PC-kben.

Paterson beismeri, hogy olyan kezelofelületet akart az oprendszerhez, amely kompatibilis a piacvezeto CP/M-mel.
"Felperes úgy érezte a CP/M által használt formátum jelentos korlát, ezért a programot Microsoft BASIC-ben írta és a FAT fájlrendszert használt" - áll a beadványban.

Gyötrelmek
Paterson szerint Evans hamisan állította, hogy Kildall a DOS feltalálója. Emellett rosszhiszemuen idézte a jelenleg Stanfordon oktató, egykori Intel mérnök John Whartont, aki szerint a Paterson "szinte változtatás nélkül" használta Kildall INT-21 mechanizmusát.
Wharton a Registernek elmondta, hogy Evans vagy munkatársai soha nem keresték és hogy a könyben használt idézet nagyon sok évvel ezelotti.

Evans közölte: eroteljesen szembeszáll a rágalom vádjával.
Paterson legalább 75 000 dollárt és költségei térítését követeli az általa átélt "nagy fájdalomért és mentális gyötrelmekért". Az ügy sarkalatos kérdése a QDOS technikai elemzése lesz.